Man muß sehr vorsichtig mit jenen Menschen sein, die recht haben. Zum Beispiel, große Niedertracht und Unbill traf sie: man hat ihnen die Früchte ihrer Arbeit geraubt, ihre Freiheit, hat ihre Liebsten getötet, und all dies wurde zu Unrecht von gierigen, gemeinen oder grausamen Menschen getan.
Diese Menschen haben recht, und sie gehen durch die Welt, wie die brennende Flamme, wie eine rotglühende Sturmfackel tragen sie ihre unbezweifelbare Wahrheit mit sich herum. Und sie wollen Entschädigung oder sie wollen Rache, und manchmal wissen sie nicht einmal, was sie wollen – nur geschehen muß etwas …. Diese Unglücklichen sind sehr gefährlich, weil sie recht haben; jeder Mensch ist gefährlich, der recht hat und dies weiß.
In der Praxis läßt sich nur mit schuldbewußten Menschen ein Zusammenleben verwirklichen, mit jenen, die auf die eine oder andere Weise auch schlechtes Holz ins Feuer gelegt haben, und das auch wissen. Mit ihnen kann man Gesellschaften funktionieren lassen. Die Beleidigten, und jene, die unbedingt recht haben, sind schlimmer als jene Menschen, die nur ein einziges Buch haben.
Denn diese haben nur eine Gerechtigkeit, und sie wollen, daß die ganze Welt dieser einzigen Wahrheit, der Wahrheit ihres unschuldigen Leidens dient. Mit vernünftigen und emotionalen Argumenten kann man sich ihnen überhaupt nicht nähern.
Man muß warten, bis die Zeit das erste Gift des Schmerzes aus ihren Seelen saugt. Dann beruhigen sie sich. Und eines Tages kommen sie darauf, daß sie, die zu Unrecht Verfolgten und Gefolterten, ja, sie sind auch verantwortlich für alles, was geschieht.
Jeder ist dafür verantwortlich, was mit ihm geschieht. Dann tröste sie; nicht eher.
Quelle: Sándor Márai: Füves Könyv
seidwalk 
177: Von dem Tode als Augenzeugen
Wenn Du zärtlich mit einer Frau sprichst, mit den Mächtigen verhandelst oder mit plapperndem Unsinn streitest, sollst Du wissen, dass der Tod hinter Dir steht und dem Gespräch über Deine Schulter zuhört. Sein Knochengesicht ist aufmerksam und grinsend. Denn egal mit welchen Worten Du argumentierst, dass Du Recht hast, der Tod weiß, dass er das letzte Wort in Deinem Streitgespräch aussprechen wird. Denke immer daran, wenn Du etwas versprichst, verhandelst oder argumentierst.
177: A halálról mint szemtanúról
Amikor gyöngéden beszélsz egy nővel, vagy a hatalmasokkal alkudozol, vagy a locsogó ostobasággal vitatkozol, tudjad, hogy mögötted áll a halál és válladon át hallgatja a párbeszédet. Csontarca figyelmes és vigyorgó. Mert akármilyen szavakkal vitatod is igazad, a halál tudja, hogy vitádban az utolsó szót ő mondja ki. Gondolj mindig erre, mikor ígérsz, alkuszol vagy érvelsz.
179: Über diejenigen, die Recht haben
179: Azokról, akiknek igazuk van
Nagyon kell vigyázni azokra az emberekre, akiknek igazuk van. Például, nagy méltánytalanság, galádság sújtotta őket: elrabolták munkájuk gyümölcsét, szabadságukat, megölték kedvesüket, s mindezt jogtalanul cselekedték mohó, vagy aljas vagy kegyetlen emberek. Ezeknek az embereknek igazuk van, s úgy járnak a világban, mint a lángoló fáklya, vörhenyes vésztüzet hordoznak körül, a maguk kétségtelen igazságát. S kárpótlást akarnak, vagy bosszút akarnak, s néha maguk sem tudják, mit is akarnak? – csak történjen valami… Ezek a szerencsétlenek nagyon veszélyesek, mert igazuk van; minden ember veszélyes, akinek igaza van és tudja ezt.
A gyakorlatban csak a bűntudatos emberekkel lehet megvalósítani az együttélést, azokkal, akik rossz fát is tettek a tűzre, így vagy úgy, s ezt tudják. Ezekkel lehet működtetni a társadalmakat. A megsértettek, s azok, akiknek feltétlenül igazuk van, rosszabbak, mint az egykönyvű emberek. Mert ezeknek csak egy igazságuk van, s azt akarják, hogy az egész világ ezt az egyetlen igazságot, az ő méltatlan szenvedéseik igazságát szolgálja. Értelmi és érzelmi érvekkel egyáltalán nem lehet közeledni hozzájuk. Meg kell várni, amíg az idő kiszívja lelkükből az első fájdalom kígyómérgét. Akkor megnyugosznak. S egy napon ráeszmélnek, hogy ők, az igaztalanul üldözöttek és megkínzottak, igen, ők is felelősek mindazért, ami történt. Mindenki felelős azért, ami történik vele. Akkor vigasztald őket; ne előbb.
LikeLike